Ha már fülünkbe jutott az EB híre, az interjú második részében erre a sikerre fókuszáltunk. Ismerjétek meg közelebbről Kane Lamine-t, és az ő gondolatait a vitázásról, illetve a nyári sikerről.
Idén nyáron volt a 18. Vita EB (European University Debate Championships). Pontosan hol?
A verseny minden évben máshol szokott lenni, idén Varsóban volt. Ennek ellenére a verseny nyelve mindig az angol, angolul vitáztunk.
Mik voltak a magyar delegáció eredményei, és hogyan értétek azt el?
A verseny első 9 fordulója során mind a 228 csapat együtt versenyzett. Ebből az alapszakaszból aztán kétféleképp lehetett továbbjutni egy egyenes kieséses szakaszba: az ún. “open break” során minden csapat anyanyelvtől függetlenül juthatott a legjobb 24 közé. Idén ELTE-sként, és a vitaklub szintjén is sikeresek vagyunk, hiszen az Egyetemi Vitaegyesület másik csapata, a Közép-Európai egyetem párosa itt továbbjutott.
Idegennyelvi verseny döntője
És ti nem?
Miután kialakult az “open break”, a nem anyanyelvi angolosok közül a legjobb 16 páros jut tovább egy egyenes kieséses szakaszba. Itt 4×4 csapatba rendeződve volt egy negyeddöntő, ahonnan sikerült továbbjutnunk, ezzel mi lettünk minden idők eddigi legeredményesebb magyar csapata. Az elődöntőben végül nem sikerült továbbjutni.
Fontos viszont kiemelni, hogy idén két top vitázó is a magyar egyetemek csapataiból került ki, hiszen Cohen Áron (ELTE) és Alex Moise (CEU) bekerült az egyéni értékeléseknél a legmagasabban rangsorolt 10 versenyző közé.
Mi volt a téma?
Az egyetemi safe space-ek, és az ehhez kapcsolódó hozzállás az egyetemeken.
Gondolod, hogy ha erről a témáról többet tudtok, lett volna esélyetek továbbjutni?
Azt gondolom, hogy ezen a szinten már nem az a fő ismérv, hogy mennyi az ismereted egy adott témáról, hanem tényleg az, hogy milyen jó vitázó vagy, milyen érvrendszert tudsz ekkora tét mellett felépíteni, és azt előadni.
Áron és Lamine jegyzetel vita közben
Ha mind életetek formájában vitáztok, mi alapján döntik el a bírók, hogy ki jut tovább a döntőbe?
A mércére általában azt szoktuk mondani, hogy a bírónak az átlagos tájékozott szavazó tudásbázisával kell rendelkeznie, az efeletti hivatkozást a csapatoknak meg kell érvelniük, hogy épp miért igaz.
Pl. a bíró bizonyára tudja, hogy Szíriában háború van, de azzal nem feltétlenül kell a vita elején tisztában lennie, hogy mi a konfliktus forrása vagy kik a szembenálló érintett felek. (szerk.)
Mindenképp gratulálok a sikerhez, de hogyan tovább?
Hát, az Európa Bajnokságot még nem nyertük még, és a VB-t sem, szóval mindenképp van hova előrelépni…
Jövőre hogyan kell bejutni?
Ez mindenkinek más. A nemzetközi vitaközösség kétfajta módon ad ki kvótákat. Egyrészt, nagyobb, nagyon sikeres egyetemeknek, mint pl. Oxford, Cambridge, fix kvótákat adnak az elmúlt évek vitaeredményei alapján. A kisebb országokkal azonban máshogy van, ott az ország vitaközösségének adnak kvótákat, így van ez Magyarországon is. Ilyenkor az ország maga dönti el, hogy ki indul. A legtöbb helyen ilyenkor egy házi versenyt rendeznek, de ez egyáltalán nem általános. Ha jól szerepelsz, akkor a következő évben több kvótára számíthatsz. Ami elmondható, hogy ha megjelenik a színen egy-egy új ország, akkor mindig kapnak egy kvótát, hogy indulhassanak az EB-n.
Oxfordnál a szó
Milyen témák voltak az idei EUDC-n?
Volt téma arról, hogy jó-e a közösségi média, mint elsődleges hírelosztó. Az egyik legjobban sikerült fordulónk arról szólt, hogy a kormányoknak támogatnia kéne a dzsentrifikáció megelőzését. Itt sok saját példánk volt, pl. a VIII. és a IX. kerületbeli folyamatokat hasonlítottuk össze a svéd, holland, amerikai folyamatokkal. Szembe tudtuk állítani ezeknek az embereknek a közösségi értékeit bármiféle anyagi haszonnal, ami a közösségeik feltörésével járhat, és végül elég jól jöttünk ki a vitából. Az egyik fordulóban Wagner zenéjének antiszemita mivoltáról volt szó, és hogy emiatt az izraeli szinharmonikusoknak kellene-e Wagnert játszania.
Voltak nemzetközi politikai témák is, például Venezuela politikai helyzetéről volt egy elég komoly téma. Volt európai téma is, miszerint az EU-nak támogatnia kéne-e a szatirikus humort az EU ellenes radikális retorikákkal szemben.
Miután bejutottunk a legjobb 16 nem angol anyanyelvi csapat közé az egyenes kiesés szakaszba, az volt a téma, hogy az európai államoknak kellene-e ateizmust hirdetnie Irakban, ez még nekünk is egy nagyon kihívásokkal teli téma volt, de végül nagyon jól sikerült, és bejutottunk a legjobb 8 közé.
Mi volt a legjobb érvetek a verseny során?
A dzsentrifikációs vita, amikor sikerült arra terelnünk a hangsúlyt, hogy mi történik a dzsentrifikációban élt emberekkel, hogyan aprózódik el a szavazatuk, és kerülnek politikai kisebbségbe a lakóhelyükön, és hogy milyen belső kohéziós erőket veszítünk el, ami sokkal erősebb annál, mint ha bármilyen anyagi kompenzációt kapnak a közösségük feltöréséért.
Megszületett a nyerő érv
Kik nyerték végül a versenyt?
A nyílt versenyt egy belgrádi egyetem csapata, két nagyon tapasztalt vitázó, az egyikük brit, a másikuk szerb, ők az idei év sztárcsapata voltak, minden versenyen, ahol indultak, döntősök lettek, és külön emiatt a verseny miatt iratkoztak be az egyetemre, hogy az európa bajnokságon együtt indulhassanak.
Csak ugyanazon az egyetemen tanuló csapatok indulhatnak az Európa bajnokságon, de a legtöbb versenyen nem.
Kik nyerték az idegen nyelvi döntőt?
Tel-Aviv egyik csapata. Tőlük is nagyon sokat tanultunk az év során.
Milyen élményeitek voltak? Számított, hogy Lengyelországban vagytok?
A verseny tartalmi részében nem jelent meg, bár a szervezők törekedtek, hogy “lengyeles” avagy “Varsós”, esti programokban részesüljünk. Például jártunk a volt kommunista párt székházában és a Kultúra és Tudomány palotájában. (Amit Sztálin adott a városnak, ezért megosztja a lengyeleket)
Magán a versenyen nem jelent meg a helyszín jellege, főleg, mert a főbírók, akik a témákat kiktalálják, sosem helyiek, hanem ők is egy rangos nemzetközi gárda.
Kicsit személyesebb téma, miért választottad az ELTE-t, és a matematikát?
Minden elérhető információ alapján az ELTE-én a legjobb a matematika oktatás az országban. Ha újra matekot akarnék választani, akkor is ide jönnék.
Idegen nyelvi döntő
TTK-sként Cohen Áronnal igazán sokoldalú csapatot alkottatok, Ő TáTK-s, és a tanulmányai során sokkal többet foglalkozik olyan kérdésekkel, amik a vitázásban rendszerint előjönnek. Milyen a szinergiátok? Profitáltok belőle? Érezhető a tanulmányi hátteretek különbsége?
Jól tudunk együtt dolgozni. Valamennyire talán más a gondolkodásunk, és egy kissé az érdeklődési körünk is. Általában Ő többet tud a társadalmi kérdésekről, én többet szoktam tudni a technológiát érintő kérdésekről. Ezek ritkán jelennek meg nagyon direkt, de sok helyre bele lehet ezt kötni.
Gondolkodásmód terén szerintem nekem segített a matematikai gondolkodás, amit itt kaptam. Pl. hogyan lehet állításokat felépíteni, és egyik gondolatból eljutni a másikba. Ez az érvelésnél is fontos, mivel amikor érvelünk,akkor is bizonyítunk, csak egy kevésbé matemiatikai eszköztárral.
Az egyetemi vitaformátum egyik különlegessége, hogy a vita előtt 15 perccel ismeritek meg az adott témát, ennyi időtök van felkészülni. Ez nagyon rövid idő, hogyan készültek fel?
Az első néhány percet mindenki magában átgondolja, hogyan közelítsük meg a témát. 4-5 perc után mondjuk el a másiknak, hogy milyen érvekre és megközelítésre gondoltunk. A kettőnk által összeadott érvekből kiválasztjuk a legfontosabbakat, legjobbakat, és ezt fejlesztjük tovább. Az, hogy nem együtt kezdjük a felkészülést, azért segít, mert a más megközelítés megkönnyíti, hogy továbbfejlesszük a gondolatainkat, sőt, a legújabb, legerősebb érvek ekkor jutnak eszünkbe.
Papíron közben is kommunikálhattok, és megszólíthatjátok a másik oldalt a beszédük közben. Egyformán aktívak vagytok?
Részint szereptől függ. Idén mindig én beszéltem először, és Áron másodszor, ezért az elején én voltam aktívabb, Áron pedig a saját beszédén dolgozott, de ez csapatról csapatra változott.
Nem mindenki örül a döntőn hallottaknak
Milyen érzés magyarként vitázni egy ilyen hatalmas nemzetközi közösségben? Számít az, hogy Magyarországról jössz, vagy mindenki csak ugyanabból a világból valóként van jelen?
Nem nagyon számít, és minél többet jársz versenyekre, annál kevésbé. Az elején ez előfordult, főleg, hogy ebből a régióból, Közép-Európából jössz. Volt egyszer, hogy egy cseh, lengyel, és egy angol csapattal kerültünk egy vitába, és a téma valamilyen államrendszer volt. Már a vitán is egyértelmű volt, de utána, az informális beszélgetés során derült ki, hogy teljesen más a Közép-Kelet európai ember kitekintése az államra, mint egy brit csapaté. Időbe telik míg az ember megtanul úgy érvelni, hogy nemzetközi gondolkodású, és mindenkire kiterjeszthető legyen a mondandója.
Kinek ajánlanád a Vitaklubot?
Szinte mindenkinek, de főleg akkor, ha bármilyen formában szeretnél a jövőben emberek előtt beszélni, akkor mindenképp. Pl. állásinterjú, előadás, sajtó tájékoztatása a tudományos eredményekről, ezeken a vitázói múlt mindig visszaköszön majd.
Akkor is, ha szeretnéd egy nagyon lelkes, és befogadó nemzetközi közösség részeként beutazni Európát, és egész Európában kapcsolatokra szert tenni. Ha szeretnéd fejleszteni az angol nyelvi képességedet, akkor is. Ha szeretnél egyetemeken átívelő közösség része lenni Budapesten, és mély beszélgetésekben részt venni, vagy az egyetemen kívül is stimulálni az agyadat és a gondolataidat, mindenképpen tudom ajánlani a vitázását. ja, és ha bármennyire is kompetitív vagy, és szeretsz nyerni.
A döntőbe jutott ír csapatot sokan bíztatták a közönségből is
Mit szeretnél még hozzáfűzni?
A versenyvitázás, és a versenyekre járás felemlő érzés tud lenni, másrészt megtanít megismerni a saját határaidat. Hamar jó lehetsz, de nagyon nehéz a legjobbnak lenni, és ez felkészít arra, hogyan fogadd a sikereket és a kudarcokat, de megtanít arra is, hogy a munka mindig megtérül. Ráadásul az elején mindig nagyon meredeken lehet fejlődni.
Sokat beszélünk arról, hogyan fejleszti a vitázás a beszédkészségeket, de az is fontos, hogy a hallgatást mennyire segíti. Ahhoz, hogy meg tudj nyerni egy vitát, nem elég, hogy magadra figyelsz, de muszáj odafigyelned, hogy mindenki más mit mond, és arra kell igazán jól reagálni. Sokat javítana a közbeszédünkön, és a vitakultúránkon, ha jobban oda tudnánk figyelni arra, hogy mások mit mondanak, mit gondolnak.
A vitázásban gyakran KELL arról beszélned, amivel magadtól nem értenél egyet, de el kell mélyedned, és meg kell értened, hogy a társadalom többi része miért gondolkodik így. Ezt minden percben használod az életedben, már csak akkor is, ha valaki beáll eléd a sorba, mert tényleg siet, de te ezt nem érzed. Sikeresebb napod lesz, ha belegondolsz abba, hogy más mit miért csinál.
Köszönjük az interjút, és sok sikeres napot kívánunk az Egyetemi Vitaklubnak. (Corvinus Debate Society, CEU Debate Society, ELTE Vita.)
Mikor van a vitaklub?
Minden hétfőn a Corvinus “C” épületében 19.00-től, (VII. előadó) és a Közép-Európai Egyetemen szerdánként 19.00-től. (Nádor u. 9, FT 609)
Bővebb információért keresd fel az ELTE Vita és a CEU Debate Society Facebook oldalát!